A szögfüggvény – I. rész

szögfüggvény 2A szögfüggvény egy nagyon fontos témakör a matematikában, amivel először középiskolában ismerkednek meg a diákok. Ez a témakör nagy “mumusnak” számít a többség számára, hiszen nem egy könnyen megfogható téma (korábban nem találkoztak vele a diákok). Azonban ha sikerül megérteni az alapvető összefüggéseket, akkor a későbbi, komplex feladatok sem fognak nehézséget okozni.

Nézzük akkor, hogy mit is jelent a szögfüggvény!

A trigonometrikus függvény vagy szögfüggvény eredetileg egy derékszögű háromszög egy szöge és két oldalának hányadosa közötti összefüggést írja le. Innen nyerte magyar és latin nevét is. A szögfüggvények fontosak többek között a geometriai számításoknál, a fizikában (mozgások: harmonikus rezgőmozgás, körmozgás) és a periodikus jelenségek leírásánál, illetve a műszaki élet számtalan területén. Négyféle szögfüggvény ismert: a szinusz, a koszinusz, a tangens és a kotangens függvények.

A következő ábrán egy derékszögű háromszöget láthattok. Ennek az ábrának a segítségével fogjuk leírni, meghatározni az adott szögfüggvényt.

szögfüggvény

Vizsgáljuk meg a derékszögű háromszöget! A befogók azok az oldalak, amelyek “közrefogják” a derékszöget (az ábrán a C csúcsnál van), míg az átfogó mindig a derékszöggel szemközti oldal. Ezekkel az elnevezésekkel és az A csúcshoz tartozó szög szempontjából mutatunk be egy-egy szögfüggvényt. Nézzük egyesével:

SZINUSZ FÜGGVÉNY: 

sin(\alpha)=\frac{a}c{}

Vagyis az \alpha szög szinusza egyenlő a szöggel szembeni befogó és az átfogó hányadosával.

KOSZINUSZ FÜGGVÉNY:

cos(\alpha)=\frac{b}{c}

Vagyis az \alpha szög koszinusza egyenlő a szög melletti befogó és az átfogó hányadosával.

TANGENS FÜGGVÉNY:

tg(\alpha)=\frac{a}{b}

Vagyis az \alpha szög tangense egyenlő a szöggel szembeni befogó és a szög melletti befogó hányadosával.

KOTANGENS FÜGGVÉNY:

ctg(\alpha)=\frac{b}{a}

Vagyis az \alpha szög kotangense egyenlő a szög melletti befogó és a szöggel szembeni befogó hányadosával.

Fontos megjegyezni, hogy egy derékszögű háromszögben nem mindig ily módon vannak elnevezve a szögek és az oldalak, ezért érdemesebb a befogókkal és átfogóval leírt szabályt megtanulni. Több diáknál problémát jelent a háromszög oldalainak megjegyzése (melyik a befogó, melyik az átfogó), azonban ezeknek a megtanulása elengedhetetlen az adott szögfüggvény helyes használatához. Sok gyakorlással ezek könnyedén elsajátíthatóak.

Látjuk, hogy egy adott szögfüggvény értéke a derékszögű háromszög két oldalának hányadosából adódik. Vannak azonban olyan feladatok is, ahol a szögfüggvény értéke adott, és ebből kell a keresett szög nagyságát meghatározni. Ezt a számológép segítségével tudjuk megadni a következő módon:

Példa: sin(\alpha)=0,5

Itt a hiányzó \alpha szöget keressük. A számológépbe a következőt ütjük be: SHIFT+sin(0,5) . Eredményként egy szöget, 30°-ot kapunk.

(Szándékosan csak egy megoldást adtunk meg. Következő cikkünkben kifejtjük a témát még részletesebben, ebben pedig a másik megoldás kiszámítása is szerepelni fog.)

A megtanult fogalmak fontos alapjait képzik az összetettebb feladatoknak, ezért érdemes elsajátítani a használatukat. A cikk következő részében tovább folytatjuk a téma kifejtését.